felirat nélkül

 2009.11.02. 11:59

Az egyik legbrutálabb filmélményem egy olyan rendezőhöz köthető, akinek a munkássága biztosan sokaknak feltűnt. Azt a majd fél évszázadot, melyet halála zárt le, s amit jobbnál jobb filmek megalkotásával töltött, olyan karriernek is nevezhetnénk, ami a rendhagyóságában is rendhagyó. Nem pusztán azért, mert filmjei közt volt történelmi dráma, sci-fi vagy thriller, de tehetsége képessé tette arra, hogy a horror filmek műfajában is tudjon újat alkotni. A legnagyobb sztárokkal dolgozhatott együtt, nem véletlenül, hisz témakeresésének és egyéni ábrázolásmódjának köszönhetően mindig garantáltan a fókuszpontba került munkáival. Bátor próbálkozásait nem mindig követte azonnali és kitörő siker, úgy a közönség, mint a szakma köreiben, mégis munkássága sokak által ismert.

Így jutott el hozzám is, az Anthony Burgess könyvéből készült film, amit könyvben is csak ajánlani tudok, az író másik, Egy tenyér ha csattan című könyvével egyetemben (csak ezeket ismerem tőle). A film ugyanzon címmel jelent meg mint a regény, s ha valaki még nem jött rá, hogy a Mechanikus narancs c. Stanley Kubrick filmről beszélek, akkor most szólok, hogy arról beszélek. Ez, egy mocskos, brutális sőt állati jelenetekkel telített film, nem hiába volt számos országban betiltva hosszú évekig. Az író sötét világlátását hitelesen visszaadó filmben az igazi dráma számomra elmarad. A főhős önmaga természetével szemben való meghasonlása lehetne egy ilyen, de mivel ez csak az indusztriális jövő egyik tudományos vívmányaként létrejött eredmény, s mivel a történet maga mintha nem lenne más csak a különböző emberi jellemek gyengeségének jövőbe átültetett példázata, így katarzis helyett inkább egy modern kori bűnlajstromot kapunk kétezermittoménhányból. Ez persze kissé sekélyesnek tűnhet első hallásra, s az is így néhány sorba sűrítve, a film mégis kiváló, persze csak erős gyomrúaknak ajánlott.

Burgess utópiájának köszönhetően a katarzishiány alatt volt szerencsém megismerni azt a zenét, amit egy bizonyos Henry Purcell nevezetű úr írt, II. Mária királynő temetésére, s így aktualizálnám halottak napján e több mint 300 éves barokk műremeket. 

 

 

Címkék: zene film könyv kultúra kubrick burgess purcell

A bejegyzés trackback címe:

https://kroki.blog.hu/api/trackback/id/tr961492706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.